Portóról nagyon nehéz cikket írnom, mert a jelenlegi élményeim alapján azt érzem, hogy egy könyvet is tele tudnék írni. Hihetetlenül izgalmas város, olyan akár egy koktél, ugyanis van rengeteg csodás műemlék, meseszép folyópart óvárossal, fantasztikus óceánparti strandok, remek ételek és a bor… Már korábban jártam itt és ahogy megnyíltak a határok úgy döntöttem, Ákossal is elutazok.

Közlekedés

A repülőjegyet ismételten nagyon jutányos áron 9118 forintért vásároltuk. A Ryanairrel repültünk, közvetlen járattal, amelynek menetideje 3 és fél óra volt. Július 11-én, szombaton érkeztünk délután fél háromkor. Sajnos a visszautunk már nem ilyen kényelmes időszakban volt, 14-én a reggel 7:15-kor induló géppel jöttünk haza. Minden esetre az olcsó árért megérte ez a kis kényelmetlenség.

Portóban a reptérről könnyedén bejuthatsz a városba, ugyanis a metró megáll a repülőtéren. Ez számunkra elhozta azt a kedvező lehetőséget, hogy egy három napos Andante kártyával – ottani három napos bérlet – fejenként 15 euróból elközlekedhettünk minden járművön. A kártyát a reptéren a kijárat felé a Costa Café melletti Turist Shopban tudod megvásárolni. A kártyád mellé kapsz egy szuper térképet és tokot is. A kártyahasználatnál figyelj, hogy minden felszállás előtt érvényesítsd a megállóban (ez egy egyszerű csippantás) – kivéve a busznál, ott a járművön kell. Portó közlekedési hálózata alapvetően szuper, hat metróvonal van, amelyekkel bárhova eljuthatsz, viszont a buszokra ne alapozz, abszolút össze-vissza járnak, a menetrend néha a körülbelüli időt sem fedi le.

Szállás

Portóban rengeteg szállás lehetőség kínálkozik. Lakhatsz a városban, a folyóparton az óváros szívében vagy akár az óceánnál és ár tekintetében szintén széles a paletta. Mi a Bolhao negyedben választottunk egy apartmant – ML Formosa Deluxe Rooms -, amelyet a Booking oldalán foglaltam. A szállás kettőnknek  három éjszakára 21.648 forint volt. Ezen kívül fejenként 2 eurót kellett fizetnünk éjszakánként idegenforgalmi adó gyanánt. A szállás jó helyen van, könnyen megközelíthető minden, a Bolhao metróállomás pár percre található. Előnye viszont az olcsóságon és az elhelyezkedésen kívül nem sok van. Tiszta és rendezett, de a portói régi lakások dohosak, állott bennük a levegő és arra készülj, hogy a sirályok még a parttól messze is egész éjjel hangoskodnak. Mindent összevetve azonban arra a pár éjszakára nekünk megfelelt.

Látnivalók

Portó látnivalóit nehéz egy csokorba gyűjteni, hiszen rengeteg van belőlük, így jelenleg csak a teljesség hiányában vállalkozunk rá. Az egész belvárost egy az egyben annak mondanám. Nagyon különös, hogy a lakásárak megemelkedése miatt a város lakosságának tetemes része kikötözött a külvárosba, elővárosokba, így számtalan gyönyörű épület lakatlan, romos. Ennek ellenére hihetetlen szép látványt nyújt a természet által visszahódított terület az épületek között. A száradó ruhák, a párás levegő és a teli teraszok jelzik, igazi mediterrán hangulat uralkodik a városban.

Hittel Portóban

Ha szereted a gyönyörű templomokat, itt találsz bőven. Mi az egyik délelőttünkön külön katedrális-túrát tartottunk, amely az egyik legszebb része volt az ott töltött időnek. A templomok közti séta is lélegzetelállítóan szép. A keskeny sikátorokon és lépcsőkön vezető út fárasztó, de megéri. A túránk során a következő templomokat néztük meg:

A Sé

A székesegyház a Penaventosa hegyen áll, amely csodás kilátást biztosít a Douro folyóra. Az eredetileg román stílusú épület mára már gótikus és barokk jegyeket is visel. Monumentális alkotás, amely megbűvöli a turistát. Az előtte lévő téren – Torreiro da Sé – kap helyet a híres csavart oszlop és a pellengér, ahova a gonosztevőket akasztották. Tipp: a Sé után érdemes az irány a folyó felé venni le a lépcsőn, fantasztikus girbe-gurba lépcsős utcákon fogtok lemászni. Érdemes megfigyelni a csempéket a házfalakon! Sokszor a házszám mellett egy védőszent is helyet kap a falakon. Számunkra nagy élmény volt erre sétálni.

Capela das Almas

A Szent Katalin-kápolna a Bolhao negyedben a Rua da Santa Catarinan található. Hihetetlenül szép kék azulejókkal díszített külső burkolata csak 1929-ben került az épületre. Nagyon népszerű látnivaló és a hívők kedvelt temploma.

A Klerikus templom

A Rua dos Clerigos végén magasodó templom eltéveszthetetlen, ugyanis 75 méter magas tornya magasan a város fölé emelkedik. Sokáig ez a torony volt Portugália legmagasabb épülete, amely ma is látogatható. Ha van kedved, magad is megmászhatod a 225 lépcsőfokot, hogy a magasból gyönyörködhess a városban. Az épület a híres Nasoni tervei alapján 1739-ben készült el, a torony pedig kissé később 1753-ban. Tuti tipp: ha jó fotót akarsz – kukáktól és autóktól mentesen, menj fel a Lello könyvesbolthoz! Gyönyörű zöld környezet mellől tudsz fotózni! 😉

A Szent Ferenc templom

A folyóparton található Igreja de Sao Francisco 1425-ben készült el, a ferences kolostor részeként. A pazar gótikus templom mellett találhatjuk a katakombák bejáratát, amely körülbelül 30.000 ember örök nyughelyéül szolgál, gazdagnak és szegénynek egyaránt.

Igreja de Sao Ildefonso

A Sao Bento pályaudvar szomszédságában található templom csodás homlokzata szemkápráztató, összesen 11.000 kék azulejo díszíti. Az előtte elhelyezkedő lépcsősor tetején magasodva igazán pazar látvány.

A Karmelita templom és a Carmo templom

A két, szorosan egymás mellett álló templom a Rua do Carmo előtti téren helyezkedik el. A Carmo templom oldalát csodás azulejók fedik, viszont ha igazi különlegességre vágysz, azt belül keresd. A mellette álló Karmelita templomban a barokk díszítés olyan túláradó burjánzásával találkozhatsz, amelyet mi máshol nem tapasztaltunk!

Na de mi a fene az az azulejo pontosan?

Marokkói utazásom után biztos voltam benne, hogy az araboktól importáltuk, s nem is tévedtem. A csodás csempék Kínából érkeztek az arabok közvetítésével a 13. század végén. Esztétikai szerepén felül praktikus is, hiszen jó hőszigetelő, így hűvösen tartja az épületeket a nagy hőségben is.

Mintáit tekintve az arab területeken – a kínaitól eltérve, mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást – a geometriai elemek kerülnek előtérbe, de Európában (és itt Portóban is) a bibliai jelenetek ábrázolása is igen gyakori. Színeit tekintve Portóban a kék-fehér színezetűvel találkozhatsz a leggyakrabban.

A Sao Bento pályaudvar

Ha valami igazán különlegesre vágysz, irány a Sao Bento! Az épületet, amelyet 20.000 azulejo díszít 1916-ban fejeztek be. A csempéken fontos történelmi események és az egyszerű, hétköznapi portugál élet mindennapjai jelennek meg. Hát nem csodás?

A Ribeira és a Ponte Luiz I.

A Ribeira – avagy folyópart – a Douro folyó mellett húzódó csodás épületeivel és teraszaival igazán romantikus helyszín. Érdekesség (mint ahogy már fentebb említettem), hogy a folyamatosan növekvő lakásárak miatt annyian költöztek ki a belvárosból elővárosokba és lakótelepekre, hogy az épületek tetemes része itt romokban vagy legalábbis bedeszkázva, lakatlanul áll. Ez – véleményem szerint – egyáltalán nem von le a város értékéből, sőt, igazán hangulatossá varázsolja azt. Megtalálsz itt mindent amit egy mediterrán városban keresnél… szárítókon lógó frissen mosott lepedőket és ruhákat; az ablakokból kilógó, beszélgető embereket; tágas teraszokat hűsítő italokkal; keskeny utcákat macskakövekkel és lépcsővel… kell még folytatnom?

A Douro folyó mentén egészen az óceánig elsétálhatsz. Piszok nagy túra, mi megcsináltuk és abszolút megérte. Mi naplementére időzítettük, így a folyó mellett igazán eszményi képeket sikerült készíteni. Érdemes úgy tervezni, hogy a nap utolsó sugarait már az óceánnál kapd el, ugyanis Porto leghíresebb világítótornyánál fogsz megérkezni. A rózsaszín fényben kihagyhatatlan látnivaló.

Portóban összesen hét híd ível át a Douro felett, amelyekből a leghíresebb a Ponte Luiz I. A híd érdekessége, hogy Eiffel tervei alapján készült. Az építése 1880-1886-ig tartott, s a Ribeira negyedet köti össze a Villa Novának nevezett városrésszel. Mivel a borospincék is itt találhatóak, ha kóstolnál, nem úszhatod meg a hídon-való átkelést. Ezt megteheted gyalog is, ugyanis a híd mind a két szintje gyalogszerrel is bejárható. Így megcsodálhatod a várost 10 vagy akár 61 méter magasról is.

Villa Nova

Ha töltenél egy pohárka jó portóit, futás ide! A portói bor sztorija abban gyökerezik, hogy amikor a XVII. században az angolok és a franciák háborúztak, az angolok bor nélkül maradtak. Ez elég összetett probléma volt, mivel a víz szennyezettsége miatt sokkal hétköznapibb volt a borfogyasztás, mint manapság (a karantént leszámítva). Az angolok így a portói bort kezdték importálni, ez azonban még messze nem volt olyan jó minőségű. A javítás érdekében borpárlator adtak hozzá és így alakult ki a mai portói bor. Számtalan változatát megtaláljuk, nekünk a Ruby jött be a legjobban. Árak tekintetében egy pohárkát már 3 euróért is megkaphatsz, mi azonban itt rászántunk egy kicsivel több pénzt, s befizettünk egy öt borból álló borkóstolóra a Quinta do Noval pincészetben. Ez összesen 23,90 euróba került, amely a legdrágább portói tételünk volt, viszont bűn lett volna kihagyni. Az igazi ínyencek sokkal nívósabb csomagot is választhatnak, de ha ennyit nem szeretnénk rá költeni, akkor is megtalálhatja mindenki a maga számítását.

Amit még gyorsan illik megemlíteni, hogy Portugália a világ egyik legnagyobb parafaexportőre, s a borukhoz is sokat hozzátesz a jó minőségű parafadugó használata. Egyébként a város bármely pontján tudsz vásárolni parafából készült dolgokat, a képeslaptól egészen a pénztárcáig vagy ékszerekig. Szerintünk aranyos emlék, mi ezekből mazsoláztunk.

Amit még mindenképpen csekkolj itt, az a nyuszi! Pontosabban a Rua Dom Afonso III.-ban található Half Rabbit névre keresztelt installációt, amely Bordalo II alkotása.

Harry Potter és Porto

A városnak két pontja is szorosan kötődik a méltán világhírű regényhez, ugyanis amikor J. K. Rowling Portóban élt, gyakran látogatott két helyet. Az egyik a csodás Lello könyvesbolt, amelyet a világ egyik legszebb könyvesboltjaként tartanak számon. Mi úgy döntöttünk bepróbálkozunk, így a Klerikusok tornya után erre vettünk az irányt. Sajnos csak belesni sikerült, de ez is abszolút megérte! Ez annak okán történt, hogy a sorban órákig kellett volna állnunk, hogy beléphessünk… hát, mi ezt a tűző napon nem tettük meg – viszont hihetetlen jót fagyiztunk a könyvesbolt szomszédságában található cukiban – , de rajongóknak azt hiszem kötelező. A másik hely a híres Majestic Cafe, amely egy 1921-ben épült csodás kávéház. Bevallom, mi ezt kihagytuk, számunkra nagyobb örömöt okozott az egyszerű pékségekben való reggelizés. Valahogy eredetibbnek tűnt…

Porto-Gasztro

Az egyik legnagyobb meglepetés számunkra az igazi portói különlegesség, a Francesinha volt. Ez tulajdonképpen egy húsokkal teletömött szendvics sajttal, tükörtojással és sörmártásban, amihez sültkrumplit adnak köretként. Elsőre nem igazán voltunk oda a kóstolásért, de pozitívan csalódtunk. Nem egy diétás étel az tuti, de nehogy kihagyd! Mi rendszeresen egy adagot feleztünk – mivel a portugálok hatalmas adagokat esznek és mi eléggé kis étvágyúak vagyunk – amelyet a belvárosban 10 euróért, kicsit kijjebb 8 euróért kapsz meg. Mi végig a folyóparton ettünk, így mindkétszer 10 eurót fizettünk érte. Az abszolút győztes étterem a Villa Nován található Beira Douro, amely mögött csak kicsivel maradt el (a mi ízlésünk szerint) a Ribeirán található Muralha do Rio, ahol viszont a panoráma páratlan. Talán itt érdemesebb halat enni, abból sokkal nagyobb és érdekesebb kínálat van.

A másik kihagyhatatlan dolog a méltán híres Pasteis de Nata. Az eredeti Lisszabonban készül, de azért ennél sem fogsz visszakozni. A kis leveles-tésztába pakolt pudingos kosárka rengetegféle ízesítésben kapható, s javarészt minden pékségben 1 euró körül mozog. Ezek a kis portugál pékségek, kávézók nagyon hangulatosak, szinte minden utcasarkon belebotolhatsz egybe. Nekünk a kedvencünk a Sao Bentoval szemközti Sabores da Invicta volt, ahova rögtön a megérkezésünkkor ültünk be egy kávé-sütire.

A Villa Nova alatt említett borozás mellett ajánlom még, hogy a Praca da Ribeirán üljetek le egy Sangriara! A melegben a folyóparti hűs levegővel igazán üdítő. Mi a Zénite nevű teraszos helyen huppantunk le, ahol egy kancsó (1 liter) Sangriat fogyasztottunk (13 euró), amelyhez friss olívabogyót kaptunk.

Ha ez még mindig nem elég, irány a Bolhao piac, amelyet ottlétünkkor renováltak, így csak egy ideiglenes helyszínt tudtunk felkeresni. Azonban ez is nagy élmény volt, friss gyümölcsök, halak… és kedves, mosolygós árusok. Érdemes rámenni a papayára és a passion fruitra.

Irány a strand!

Hogy mi az abszolút csúcs-szuper Portóban? Ha azon kapnád magad, hogy nagyon tűz a nap, csak pattanj metróra és irány az óceán. Úszni mondjuk csak akkor fogsz ha bírod a hideg vizet, de hűsölésre kiváló. A Matosinhos Beach az A metróval érhető el a legkönnyebben, amelyről a Matosinhos Sul állomásról kell leszállnod. A strand nagyon szuper, hosszú homokos, igazi nagy hullámokkal. Nem is csoda, hogy a portugálok amint befejezték az egész napos focit a parton, felhúzzák a szörfruhájukat és már indulnak is a hullámok felé. A strand mellett széles sétány található, ahol ehetünk-ihatunk is, illetve néhol sziklákkal szegélyezett panoráma kilátók, amelyek egy hosszú nap után jó pihenőpontok lehetnek. Itt található még a Sajtvár, ami egy XVII. században épült erőd. Nagyon hangulatos épület, ami belül is látogatható. Érdemes benézni!

A másik kedvelt strand a kikötő túloldalán található Leca da Palmeira. Itt sokkal kisebb homokos részeket fognak közre a sziklák, eléggé szabdalt a strand, de szerintünk sokkal hangulatosabb is (viszont a víz még az előzőtől is hidegebb). Két sós vízzel telített medence is található itt, amelyet sajnos épp felújítottak, így mi nem tudtuk kipróbálni. Ide mi gyalog mentünk az A metró Mercado állomásáról, át a kikötői hídon. Buszozhatsz is, de mi szeretünk gyalogolni, szóval körbejártuk kicsit az utcákat is. A környék sokkal szebb mint a Matosinhos, így nem bántuk meg.

+1 A Fado

A klasszikus portugál zenének egyáltalán nem központja Porto, viszont mi nagyon szerettünk volna beülni egy hangulatos étterembe, ahol élő zene szól. Sajnos a vírus miatt erre most nem volt lehetőség, de ha Portugáliában jártok, szerintem ne hagyjátok ki! Biztos azért a zene és a hangok hatnak rám mindig a legjobban az utazások során, mert zenész vagyok, de ezt most tényleg nagy hiányként éltem meg. Na nem baj, majd legközelebb! 🙂 Ennek ellenére az utcán sikerült jó zenészeket hallanunk, ugyanis Porto utcái tele vannak zenészekkel, artistákkal, táncosokkal… szóval jó a hangulat!

Reményeim szerint összeszedtem mindent, amit tapasztaltunk! Nagyon szuper utazás volt, a portugálok jó fejek, kedvesek, viszont van tartásuk. Az angollal elég nehéz elboldogulni, mivel sokan nem beszélik (volt ahol még a víz vásárlás is kemény meló volt…), viszont kézzel-lábbal sikerült azért. Amennyiben kérdésetek vagy észrevételetek lenne, keressetek minket bátran, szívesen segítünk, amiben tudunk!